Kezdjük ott, hogy ha valakit nem érdekel a másik véleménye miért folytat vele bármilyen párbeszédet főleg, ha személyesen nem is ismeri? Sokakkal hagytam abba és/ vagy romlott meg vele a párbeszédem, ment el a kedvem attól hogy figyeljek rá, az alábbi jelenség miatt: Leírja egy problémáját, én leírom a véleményem, majd ugye fokozatosan, vagy fél óra alatt árnyalja, hogy miről is van szó, amire egyébként elég lenne két perc is közben egyféle olyan légkör alakul ki a párbeszédben, hogy nem is érdekli a véleményem, de azért ír. Az ilyen nekem ne írjon.

Ma olvastam a hírt miszerint cserdi polgármestere öngyilkos lett. Ez számomra nem közömbös hír ugyanis, ha mostanában nem is, de pár éve néztem utána az interneten miután véletlenül egy róla szóló cikkbe, vagy videoba futottam a neten és egy látszólag erős, határozott embernek gondoltam, aki a média alapján egy falvat felvirágoztatott. Ez is jól példázza, hogy ( bár olvastam, hogy voltak problémái is ) hiába híres és elismert, befutott és tehetséges valaki mégis meghanyatlódhat és egy rossz pillanatában végezhet magával. Én őszintén sajnálom hogy ezt tette, nem csak azért mert én abban hiszek, hogy az öngyilkosság bűn, hanem mert annak ellenére, hogy nem volt makulátlan az élete a hírek alapján sok jót tett sok embernek az alapján, amit tudok róla. Minden ilyen emberért kár… Erről most nyugodtan eszembe juthat Robin Williams és Michael Jackson is, akik szintén sikeresek voltak ( bár Jacksonnak sok problémája volt azzal, hogy vádolták molesztálásért, mivel én nem ismertem őt és simán lehet hogy alaptalan pénzsóvár vád volt, nem akarok erről véleményt alkotni. Robin Williams is egy érthetetlen történet a számomra, bár csak a filmekből ismertem jobbára, amikben szerepelt.

Ahogy ebből a blogból is látszik, eléggé diszkrét vagyok, igazából túlzottan is. Nem tudom, hogy miért, de a telemarketingesekről eszembe jutott, hogy írok egy blogot. Vegyük a mobiltelefont. Ismeretlen számot soha nem veszek fel, akkor biztos nem, ha ki se jelez számot, akkor se ha kijelzi. Magát a telefonszámomat nem tudják sokan, ahogy a messengeren sincs sok ismerősöm. Feleslegesnek tartok több száz olyan ismerőst, akikkel kb sose beszélek így kevesebb van, mint 50, de ezek nagy részével se beszélek, lehet egyszer végleg törlöm a messengert is.

Meg kell említenem a Fortniteot is megint, mert eléggé sokat játszottam mostanában vele. A Fortniteban van egy úgynevezett voice chat funkció, ami nagyon jó, de én nem akarok ismerkedni így értelmetlennek tartom a pl olyan kérdést, hogy mennyi idős vagy? Ennek játék szempontjából szerintem nem sok jelentősége és úgy se fogok találkozni senkivel netről, akkor meg mit számít? A korom tudják a családtagjaim és a személyes ismerettségi köröm és ennyi. Telemarkering… Volt egy időben, amikor nem számkijelzős vezetékes telefon lévén csörgött a telefon, nem tudhattam ki az felvettem, hát persze, hogy egy telemarketinges. Amint tudom, hogy valaki reklámozni akar akar valamit, bocs de nem érdekel viszhall közléssel le is teszem a telefont. Rengeteg üzlet és megbízható bolt létezik, engem nem érdekel semmi, amit telemarketinges reklámoz, illetve ha valaki hagyja rá is sózza. Így a vezetékes telefon már jó ideje le is van némítva, így max akkor használjuk, ha mi hívunk fel valakit.

Alapból, hogy jött létre a telemarketing? Mindenképpen az emberi naivitásra és a jóhiszeműségre épül, amit nagyon erkölcstelennek tartok, mert vámpír módjára növeli a bizalmtlanságot és ez nagyon nem jó… Én nekem egy elvem, hogy nem csak a saját, hanem a mások hibáiból is tudni kell tanulni, de sajnos sokan a saját hibáikból se tanulnak. Okkal nem kedvelem a telemarketingeseket, van róla közvetett tapasztalatom, hogy milyen nagyszerű és fontos termékeket lehet tőlük rendelni… Látatlanban? Esetleg teleshop alapján? Menny el inkább egy Media Marktba pl egy alapos utána nézés után ha kell valami.

Ennek a blognak nem tudtam különösebben címet adni.

A járvány helyzetnek még nincs vége, de a kijárási korlátozás enyhült pár napja, amit ki is használtam, így voltam Pesten. Fura volt látni, hogy a plázáknál mennyi minden be van zárva és nyomasztó a sok maszkos ember… Ugyanakkor az kifejezetten tetszett, hogy nem volt túl sok ember a 4es 6os villamoson, mert nem igazán jó, amikor alig lehet felszállni mert annyira tele van, az rosszabb talán, mintha maszkot kell hordani tömegközlekedési eszközön. Jártam például a Margit hídnál is, ott külön zavaró volt a rengeteg autó, ami most nem jellemezte az egész fővárost, viszont amikor a híd közepéről leakartam fotózni a Parlamentet, több percet kellett várnom előtte a zebránál, egyszerűen se eleje se vége nem volt a száguldó autóknak és nagyon lassan lett zöld a gyalogosoknak szóló lámpa. A mai esős idő hozta az ötletet, hogy blogot írjak. Régen volt már olyan eső, mint ma. Nem igazán kiegyensúlyozott az időjárás sajnos. Az se jó, ha hetekig esik az eső, mert volt olyan is, de az se amikor hónapokig nem.

Én nem vagyok ünneplős típus így nem igénylem, hogy pl szülinapomkor torta, karácsonykor karácsonyfa és ilyen olyan baráti összejövetel legyen. Bulizni se szoktam soha. Sokan az újévet részegen kezdik, amit nem tartok jónak. Én nekem mindenféle alkalom, amikor sokan ünnepelnek ugyanolyan, mint a többi.

És mi lesz az ajándékokkal?

Ha valami kell nekem, ha tudom megveszem, nem várok arra, hogy más vegye meg bizonyos alkalomra, pl karácsonyra, ami nehézkes is lenne, mert ritka hogy valamilyen ünnepkor van valami, pl egy mobiltelefon jó áron. Tipikus példa bár a black friday nem ünnepnap, hogy én azelőtt vettem kb két héttel bluetooth hangszórót, mert akkor volt jó áron. Próbált okoskodni a boltos, hogy nemsokára black friday, de nem vártam vele és jól tettem. Nem hogy olcsóbb lett volna, hanem black fridaykor drágább is volt. Azthiszem ezzel a példával jól tudom érzékeltetni, hogy miért nem látom az értelmét adott időpontra vásárolni. Annak se látnám értelmét, ha valakinek veszek valamit három hónappal később adjam neki oda, mert akkor van szülinapja. Ha veszek valakinek valamit azonnal odaadom neki. Én személy szerint nem is akarom, hogy nekem ajándékot vegyenek, mert főleg aki alig ismer, de rokon pl nem tudhatja, hogy nekem mi tetszik, ami kell nekem éppen ezért megveszem én ha tudom. Visszatérve a szilveszterre nekem ugyanúgy telik mint augusztus 15. e pl ami egy teljesen átlagos nap a naptárban, valószínűleg internetezek, vagy játszok pl. Nagy ritkán néhány évente talán megnézek egy tüzijátékot augusztus 20. án, ha van kedvem, de minden évben nem szoktam.

Ha adhatok bárkinek tanácsot a környezetvédelem nevében ne vegyünk másnak olyat, ami fogalmunk sincs tetszhet e neki, mert egyrészt ha nem tetszik neki lehet nem is fog örülni bár megjátssza, másrészt fölös pénzkidobás, mert az ilyeneknek az a vége hogy vagy azonnal, vagy pár év porosodás után megy a kukába, mert aki kapta lehet a gesztus miatt nem akarja azonnal kidobni. Bele se tudok gondolni, hogy ilyen módon mennyi nyersanyag és erőforrás pazarlódik el olyan dolgokra, amikért pénzt adnak az emberek, de lehet soha nem is lesznek használva. Ennél csak az cifrább, ha valaki azt nem képes megállni, hogy magának vegyen olyan dolgokat, amiket nem fog használni, de ugye vannak ilyen beteges gyűjtögetőnek és vagy kényszeres vásárlónak nevezett emberek, akik képesek akár hitelre is értelmetlenül költeni na de az ő dolguk.

Nekem nem lett erős az érettségim, mert nem érdekelt a tanulás azonban azóta ez változott. A magyar irodalom és nyelvtan továbbra se érdekel valahogy, de sok tovább tanulási lehetőségnél nézik az irodalom nyelvtan érettségi eredményt. Valamikor úgy tudom még nem voltak ponthatárok csak az érettségi volt a feltétel. Jobb volt úgy szerintem, mert én komoly akadályként érzékelem az érettségi feljavítását olyanból, ami nem érdekel, hogy tanuljak olyat, ami valójában érdekel. Az idegen nyelv tudás is fontos, de én nem kötném soha nyelvvizsgához a tovább tanulást, amit egyébként már nem minden esetben fognak nézni, mert ugye volt olyan ötlet, hogy felsőfokú tanulmányhoz kelljen nyelvvizsga.

Az ember idővel változhat. Tegyük fel valakinek jó lett az érettségi eredménye, de utána nem tanult tovább és nem is olvasott könyveket, stb. Pár év elteltével, pár év? Pár hónap se kell, hogy az érettségire tanultakra ne emlékezzen valaki. Hogy miért? Mert nagyrészt olyan tudásról van szó, amire az életben nincs szükség, na most ilyen tudás miatt, amiből, ha valaki nem ér el belőle elég jó eredményt nem tud menni főiskolára. Én ezt nem tartom logikusnak. Szerintem, ha önköltségesen is, de mindenkinek meg kell adni a tovább tanulásra az esélyt, mert lehet ha azt tanulhatja, ami érdekli sokkal jobb eredményeket ér el, mint amikor olyat kellett volna tanulnia, ami nem érdekli.

2020 Április 25 a kijárási korlátozás egy újabb napja. Már nagyon mennék különböző helyekre, pl a Normafához, de így nem megyek… Érdekel a Május hogy fog indulni. Nem lenne rossz, ha újra normálisan lennének nyitva az üzletek és távolságtartással újra lehetne közlekedni bármerre az országban. Annyira zavaró ez az állapot, hogyha vége lesz a korábbiakkal ellentétben lehet, hogy még bulizni is elmegyek ( bár nem valószínű ), de rollerezve nagyobb távokat mindenképp bejárnék, mennék újra a Pilisbe stb.

Nem tudom, hogy mások hogy gondolkoznak erről, illetve vannak nyitva éttermek jelenleg is és elvitelre lehet tőlük ételt venni, de én ha mindenféle kijárási korlátozásnak vége lesz és a vírusnak már nyoma sincs szerintem akkor se fogok még egy ideig azokban a gyorséttermekben vásárolni, ahol amúgy szoktam.

Már nem tudom, hogy hogyan és miként került először a figyelmem középpontjába Rudolf Steiner, de az iskolában biztos nem tanultunk róla. Nem tudnék kerek egész mondatokban sokat írni róla, de nagyon nagy munkássagot hagyott maga mögött és kihatott a világra. Neki köszönhetőek a Waldorf iskolák és spirituális területeken is sok írásos nyomot hagyott maga után. Lehet ugye tőle származó könyveket venni. Lassan száz éve már, hogy Rudolf Steiner már egészen más alakba tért át és ki tudja most hol tevékenykedik és milyen formában, de nekem most is olyan, mintha még mindig élne pedig jócskán előttem élt. Foglalkoztat, hogy marad fenn valakiknek a neve, akár évszázadokon át, az ő lelkük mivel volt másabb, mint azon emberek milliárdjaié, akikre ideig óráig csak szűk környezetük emlékszik miután eltávoztak. Valami olyan mechanizmus mozgolódott bennük, ami kiemelte őket az átlagból. Sajnos nem minden ember, akinek a neve évszázadokon át fennmaradt volt jó ember. Rudolf Steiner nekem szimpatikus, de sok kisebb nagyobb negatív történelembe íródott alak is van. Alfred Adlertől csak az Emberismeretet olvastam és nem is igazán jut róla más eszembe, Steiner azonban jó pár könyvet írt ( vagy jó pár előadását jelentették meg könyvben ) amik nagy része érdekel, de nagy részük egyben magas is nekem. Jelenleg a Rózsakeresztes szellemtudomány könyvével próbálkozok, ami számomra nem egy könnyű olvasmány, de érdekesnek tartom. Sokszor hetekbe telik mire egy könyvet végigolvasok, hacsak nem hónapokba. Nem azért mert olyan lassan olvasok, hanem mert sokminden eltereli a figyelmem. Érdekes megfigyelés, hogy viszonylag hosszú cikkekből is a többszörösét tudom elolvasni egy nap, mint amennyit haladni tudok egy könyvvel. Nem a képességem hiányzik, hogy gyorsan olvassak, hanem valahogy a papír alapon olvasás nekem fárasztóbb, márpedig Steinernek ezen könyvét még több éve a vaterán vettem.

Az, hogy jó a kommunikációm valakivel önmagában nem jelenti azt, hogy barát. A barát, mint fogalom definiciója szerintem sokaknak szubjektív. Nekem ezt jelenti: Személyesen ismerem, kölcsönös a szimpátia, lehet vele együttműködni, bármikor lehet vele találkozni, nem problémás és jó hatású, mert ha valaki negativan próbál manipulálni, ha barátnak tünteti is fel magát ugye attól még nagyon nem barát… Az internetes párbeszéd, ha kizárólagos kommunikációs forma, mert személyesen nincs szándék, vagy lehetőség találkozni, akkor azt én nem tartom barátságnak. A barátsághoz ennél több kell, ez mindössze szimpátián alapuló kommunikáció, mert ha valaki nem szimpatikus azt rövid távon kerülöm az interneten és a valóságban is.

Sose voltam népszerű… Mindig is főleg kettő, de maximum három fős társaságokban szerettem lenne és nem szerettem a tumultust; engem nem érdekelnek a bulik és úgy össz vissz sokminden, ami népszerű. Nem sok módom van ismerkedni egyrészt a személyiségem, másrészt mások személyisége miatt, de már kezdem elkönyvelni, hogy sose lesz értelmes baráti társaságom. Amikor ezt írom fontos hangsúlyozni” hogy ezt személyesen értem. Emberből sokat ismerek szerintem még többet is mint kellene. Annak ellenére, hogy sose vágytam a népszerűségre, vagy legalább is nem igazán tettem érte és összességében nem is akarok az lenni szinte nincs olyan alkalom, amikor utazok, hogy ne futnék össze olyannal, akit ismerek.